A lehető legfontosabb dolog mindenekelőtt a további adatelvesztés(ek) elkerülése vagy legalábbis minimálisra csökkentése, csak ezek után következhet a tényleges adatmentés. Azt javasoljuk - bár tudjuk ez nagyon nehéz - de nulladik lépésként próbáljunk meg nyugodtak maradni. Szánjunk rá pár percet arra, hogy figyelmesen utánaolvasunk, vagy ha ehhez nincs türelmünk tájékozodjunk, kérdezzünk mielőtt továbblépünk.
Hívja akár most HOTLINE vonalunkat a +36 (30) 276-7865 telefonszámot!
1. lépésként - ahogy egy jó orvos is teszi az anamnézissel - kiderítjük az adatveszteség mértékét, súlyosságát, valamint azt, hogy milyen folyamatok vezettek az adatok elvesztéséhez. Ez az adatok/eszköz tulajdonosa, használója az adatgazda kikérdezésével kezdődik. A legtöbb adatmentő cég nem fordít erre elegendő időt, pedig talán ez az egyik legfontosabb lépés, hiszen ez határozza meg a követendő irányt. Hogyan is várhatnánk el a szakembertől, hogy a lehető legjobban cselekedjen, ha azt sem tudja mi történt, mi a feladata.
2. lépésben - meghatározzuk, hogy az egyes adatmentési eljárások közül melyik jöhet szóba. Ezt nagy mértékben a kikérdezés alapján valamint az eszköz elsődleges gyors bevizsgálásának eredménye alapján határozzuk meg.
3. lépésben - a kiválasztott/szóba jöhető folyamatot végigkísérve lementjük az adatokat.
Megbontás nélküli adatmentésre akkor kerülhet sor, ha az adatokat tartalmazó adathordozó (merevlemez, SSD meghajtó, memóriakártya, USB kulcs, stb.) fizikailag működőképes, de az adathordozó teljes tartalma, vagy bizonyos könyvtárak, fájlok valamilyen oknál fogva nem látszanak rajta (eltűntek, letörölték, felülírták, felültelepítették, összeomlott a rendszer, formázták, stb.).
Megbontásos adatmentésre az adathordozó (merevlemez, SSD, memóriakártya, USB kulcs stb.) mechanikai és/vagy elektronikai meghibásodásakor kerül sor, amikor az adatok megbontás nélkül nem, vagy csak részlegesen menthetőek. Miden esetben a hibás, sérült adathordozót laboratóriumi körülmények között szétszereljük, azt - amennyiben lehetséges - időlegesen "megjavítjuk", mely után a kívánt adatokat lementjük. Az így időlegesen megjavított adathordozók az adatmentést követően már nem használhatóak.
Sok esetben előfordul hogy az adatok biztonságosabb tárolására használt RAID kötetek esnek áldozatul s adatvesztés törénik. Ennek sok oka lehet. Egyszerűbb logikai sérülések, szoftver hibák, a RAID kötetet tartalalmazó merevlemez(ek) fizikai meghibásodása, akár emberi mulasztás/hiba de akár a szándékos rongálás is.
Legjellemzőbb ma is használt RAID típusok és hibatoleranciája:
RAID 0 - hibatolerancia 0 merevlemez
RAID 1 - hibatolerancia 1 merevlemez
RAID 10 - hibatolerancia 1 merevlemez de szerencsés esetben a tömböt alkotó merevlemezek fele
RAID 5 - hibatolerancia 1 merevlemez
RAID 6 - hibatolerancia 2 merevlemez
RAID 50 - hibatolerancia 1 merevlemez/RAID 5 kötet (szerencsés esetben maximum 2 merevlemez a RAD50 kötetre nézve)
RAID 60 - hibatolerancia 2 merevlemez/RAID 6 kötet (szerencsés esetben maximum 4 merevlemez a RAD60 kötetre nézve)
RAID 1E - hibatolerancia 1 merevlemez
A RAID vezérlő fajtájától függően 3 fajta RAID-et különböztetünk meg
hardver RAID - a vezérlő végzi az összes funkciót
pszeudo-hardver - a vezérlő csupán interfészként funkcionál, a számítási funkciókat szoftver végzi
szoftver - a RAID funkciókat software (általában az operációs rendszer) végzi
Ebbe a csoportba olyan, egyenként nem is kategorizálható adatmentések tartoznak, melyek valamilyen oknál fogva egyedi vagy ritkábban előforduló esetleg a több típusú adatmentés összetételével létrejöttt esetekket tartalmaznak. Pl. virtuális gépek mentése virtuális gépeken belüli adattartalom mentése, hibás filok, esetleg rosszul sikerült biztonsági mentések részleges vagy teljes helyreállítása. Ha szükséges - és amennyiben leghetőség van rá - az eredeti rendszer visszaállítása.